1567. évi XXVII. törvénycikk

az ügyvédek esküt tegyenek

Minthogy pedig az ügyvédek a peres feleket különböző fogásokkal szokták ide s tova hurczolni és néha az ellenféllel is titkon összejátszanak:

1. § Mindenféle csalások elháritása végett, az országlakók jónak látták, hogy az ügyvédek, ugy a vármegyei törvényszékeken, mint a rendes birák előtt a hiában való és üres kifogásokkal (a melyek a dologra semmiképen sem tartoznak; hanem csupán az idő haladék kedveért vették bizonyos rossz szokásból gyakorlatba) fölhagyjanak és esküt tegyenek, a melyet patvarsági eskünek neveznek.

2. § Arra tudniillik, hogy: tudva és patvarkodásból semmiféle igazságtalan peres ügyet el nem vállalnak és azokat, Magyarország törvényei ellenére nem védelmezik és az ellenféllel semmi módon össze nem játszanak; a miképen ez az egyházi biróságok előtt meg más tartományokban is szokásban van.

3. § A patvarkodási esküt, Ő felsége ügyésze vagy királyi ügyeinek igazgatója is letegye; csak hogy ne legyen kétértelmü és azzal ellenkező, a melyet már Ő felségének tett; és esküdjék arra, hogy tudva semmiféle igazságtalan peres ügyet el nem vállal, sem nem folytat, sem pedig azt a melyet folytat, tiltott és törvénytelen halogatásokkal, konokul hosszura nem nyujtja.

4. § Ha pedig valakiről megtudják, hogy ajándékoktól csábitva; ellenkezőleg cselekedett és az ellenféllel összejátszott; ezt a hitszegés büntetésében való törvényes elmarasztalás mellett, Ő felsége szigoruan megbüntesse.

5. § Az idegen ügyvédekről is állitják, a kik az egyházi és világi biróságok előtt az egyszerü embereknek a peres ügyeiket viszik, hogy a maguk hasznára és nyereségére, mit sem félvén attól a büntetéstől, a mely az országban a hitszegőket éri, igen sokszor összejátszanak; ennek okáért, a kiknek közülük javadalmuk van, azokat rendes biráik, a javadalmuknak tettleges elvesztésével büntessék; de akár van javadalmuk, akár nincsen, mindkét esetben őket mint csalókat és hamis esküvőket örökös fogságra vessék.