1567. évi XXXIX. törvénycikk

azok, a kik az országgyűlés alatt erőszakosságokat követnek el, a hütlenség bűnébe esnek

Minthogy pedig Ő császári felségének, erre az országgyülésre egybesereglett hüséges különböző országlakói azt panaszolják, hogy az itt jelenlétük alatt, némely kapitányok és katonák a házaikat vagy nemesi udvaraikat erőszakkal megrohanták és ott különböző nemü gazságokat követtek el:

1. § Hogy ez jövőre ne történhessék és, hogy az Ő felsége hiveit a hatalmasabbak, a mikor azok az országgyülésen lesznek, el ne nyomhassák; megállapitották, hogy bárki is, a ki az országgyülés alatt, az ilyen erőszakosságokat elköveti és az országgyülésen jelenlevőknek a házába vagy a fekvő jószágába tör, avagy másnemü erőszakosságot konokul elkövetni merészkedik, az soronkivül perbe fogható legyen és törvényes elmarasztalás után a hűtlenség bünébe essék; a mikép ez hajdan a fenséges Ulászló király decretumában megállapitva volt. * 

2. § Az urak, nemesek és az egyháziak nemesi udvarai is, az ország régi szabadságához képest, ugy a belföldi, mint az idegen katonák szállásolása alól mentesek legyenek.