Megállapitották, hogy az ország korábbi végzéseihez képest a régi mentességek is a békésebb időkig függőben maradjanak és senkinek hasznára ne legyenek.
1. § Az ujakat pedig az adókirovás alkalmával, az alispánnak és az adókivetőnek be kell mutatni: mivel ilyenek Ő szent felsége, az elégetteken kivül másoknak csak ritkán vagy soha sem engedélyez.
2. § Továbbá, hogy azoktól a jobbágyoktól, a kik a törököknek alá vannak vetve és azoknak is adózóik; továbbá azoktól, a kiket Erdélyben is adó alá vetnek; a korábbi, tudniillik: az ezerötszázhatvanhetedik évi országgyülés végzéseihez képest, a kirótt adónak csak a felét szedjék föl.
3. § Mindazonáltal annak a kijelentésével hogy azok, a kik ezen évek végzései után vetették alá magukat az erdélyinek: egész adó fizetésével tartoznak.
