1572. évi törvénycikkek (II. decr.)

Befejezés

Mi tehát az emlitett hiveinknek, a főpap és báró uraknak, nemeseknek és a mi Magyarországunknak és az ennek alája vetett részek többi karainak és rendeinek, az előrebocsátott kérésére kegyelmesen hajolván, az előlirt és az emlitett módon előnkbe terjesztett összes czikkelyeket, a jelen levelünkbe szóról-szóra beiktattattuk és beirattuk:

1. § És azokat, valamint az azokba befoglaltakat összesen és egyenként olybá veszszük, mint a melyek helyesek, kedvesek, tetszésünkre valók, a melyekhez szives királyi beleegyezésünket és hozzájárulásunkat megadtuk.

2. § És azokat, minden bennük foglaltakkal együtt, királyi hatalmunknál fogva elfogadtuk, jóvá- és helybenhagytuk és megerősitettük.

3. § Kegyelmesen igérjük, hogy az összes előrebocsátottakat, minden pontjaikban, záradékaikban és czikkelyeikben ugy mi sértetlenül megtartjuk, mint minden rendü és rangu hű alattvalóinkkal is megtartatjuk; sőt inkább a jelen levelünk erejével és bizonyságtétele mellett, elfogadjuk, helyben- és jóváhagyjuk és megerősitjük.

4. § Kelt a mi királyi pozsonyi várunkban, az Úrnak ezerötszázhetvenkettődik évében október hava tizenötödik napján; római uralkodásunknak a tizedik, a magyarországinak és a többinek a kilenczedik, a csehországinak pedig a huszonnegyedik esztendejében.