1574. évi IV. törvénycikk

elhatározása annak, hogy azok a ruténok és oláhok, a kiknek a jobbágyok között örökségük van, egész adót fizessenek, de azok, a kik a falukon kivül a havasokon tartózkodnak, csak felét

Azokat a ruténokat és oláhokat, a kiknek a falukban, a jobbágyok között házuk és egyéb örökségük van, az egész kirótt adó megfizetésére szoritsák.

1. § Azoktól a ruthénoktól és oláhoktól pedig, a kiknek házuk nincsen, hanem a havasokon és az erdőkben barmokat legeltetnek, az ezerötszázötvenkilenczedik évi, erre nézve kiadott czikkelyekhez képest az adónak csupán a felét szedjék föl.

2. § A dézsma fizetés alól azonban, ugy látszik, hogy menteseknek kell lenniök, miután azt a vallásukon levő püspökeiknek és papjaiknak szokták fizetni.

3. § Ha pedig valaki közülük, avagy a többi jobbágy közül lopást követne el, az ilyent az ispánok vagy az alispánok, avagy a földesurak, a kiknek az ilyen joghatóság meg van adva, elfogassák és a szokott módon elmarasztalván: a beszterczebányai közös szabványok értelmében megbüntethessék.