A kóborló és szabad hajduk megbüntetésére nézve, az ezerötszázötvenhetedik évből van már végzés, a melyet az országlakók közösen hoztak, és a melyhez az ország karai és rendei most is tartják magukat.
1. § Mindazonáltal hozzáadják azt, hogy ama végzést, a mely előbb csupán a gyalogosokra nézve volt szentesítve; ezutánra, az akármelyik főpap és báró úr, nemes, avagy kapitány nevében kóborló és a szegény népet nyomorgató lovasokra nézve is érteni kell.
