Miután a helytartó ur a legelsőrendü biró, a ki Ő császári és királyi felségének a távollétében, az ország összes biróinak az itéleteit, a melyek fölebbezés utján elibe kerülnek, vagy helybenhagyni, vagy pedig megjobbitani szokta, ezért elhatározták és megállapították azt is, hogy:
1. § Ennek utána, az ország többi rendes biráinak a módjára, minden peres ügyet, még a fekvő jószágok és birtokjogok örökségét tárgyazókat is (kivévén a király és az országlakók közt fennforgó és a nádori itélőszék elibe utalt ügyeket; továbbá a magszakadás ügyeit, meg a szlavon- és horvátországi fölebbezéseket, a melyekben az ország decretuma alapján, a helytartósági nyolczados törvénykezési időszakokban is, az országbiró kell, hogy itéletet mondjon), a közönséges biráskodásnak bármely törvénykezési időszakában, Ő felsége székén itélete alá vonhasson.
