Az Ausztriának elzálogositott várak és a Lengyelországnak zálogba adott tizenhárom város visszaváltására nézve; továbbá Magyarországnak és Szlavoniának, Morvaország és Ausztria: Styria és Karinthia, valamint Lengyelország felől levő határaira és határszéleire nézve, méltóztassék Ő felsége a karoknak és rendeknek gyakori kéréseire kegyelmesen visszaemlékezni és arra alkalmas biztosok kiküldése és kinevezése mellett, azok megvizsgálásának a megkezdését megparancsolni.
1. § Minthogy pedig az ilyen határvizsgálatot, a mint mondják, a német urak is sürgetik; méltóztassék Ő felsége megparancsolni, hogy a biztosok azt a határvillongást, a mely Nádasdy Ferencz urnak a borsmonostori jobbágyai és az ausztriai Kirchslágh városbeliek között támadt, valamint minden más összeütközést is, megszüntessék.
2. § Van továbbá Vas vármegyében egy bizonyos „Székföldé”-nek nevezett földterület, a melyet ugy a magyar, mint a német biztosok itélete szerint, azon vármegye némely nemesei részére kell visszaadni és a melynek a megnyeréséről mind a két cancelláriától, ugy a magyartól, mint a némettől, levelek is vannak; méltóztassék Ő felsége ezt a földterületet, meg másokat is, az arra ujból kirendelendő biztosok utján, azon nemesek részére visszaadatni, a kik azokat kapták és Zenák Ferencz kőszegi kapitánynak megparancsolni, hogy jövőre ezeknek és más földeknek az elfoglalásától tartózkodjék.
3. § Biztosokként pedig, arra a villongásra nézve, a mely Kirchslagh és Borsmonostor közt van; továbbá Königspergh ur és a nemesek között a határok megvizsgálására nézve; nemkülönben Székföldének a visszaadására nézve, a magyarok részéről: a tinini püspök urat, a nádori helytartót, ugy Istvánffy Miklóst, Pethe Imre itélőmestert és Ő felsége ügyeinek az igazgatóját küldték ki, a kik Szent István király napján az Ő felsége részéről kijelölendő német biztosokkal oda kiszálljanak és az emlitett villongásoknak véget vessenek.
4. § Ennek utánna Magyarország és Morvaország közt, a határok vagy határszélek megvizsgálására biztosokul már most kiküldik: a tinini püspököt, Bánffy Lászlót, Sálmi Gyula grófot, Balogh Gergelyt az országbiró ur itélőmesterét és a királyi ügyek igazgatóját.
