Mi, második Rudolf, Isten kegyelméből mindenkor felséges választott római császár és Németországnak, Magyarországnak, Csehországnak, Dalmátiának, Horvátországnak, Szlavoniának sat. királya, Ausztria főherczege, Burgundia herezege, Morvaország őrgrófja, Tirol és Görcz grófja sat., a jelen levelünknek rendiben adjuk emlékezetére és tudtára mindenkinek, a kit illet:
1. § Hogy a mi hiveink, a főpap, báró és mágnás urak, nemesek és a mi Magyarországunk és az ennek alávetett részek többi karai és rendei, a kik a közelébb mult ezerötszáznyolczvanharmadik évi márczius hó első napjára Pozsony városunkba hirdetett közönséges országgyülésükre a mi parancsunkból egybe sereglettek, az alábbirt és ugyanazon országgyülésen mindnyájuknak közös és megegyező akaratával és szavazatával és általános beleegyezésével hozott czikkelyeket adták és terjesztették mielőnkbe:
2. § És alázattal esedezének mielőttünk, hogy mi azokat a czikkelyeket összesen és egyenként, mindazokkal, a melyeket azokba külön-külön befoglaltak, helyeseknek, kedveseknek és tetszőknek tekintvén és királyi jóváhagyásunkkal ellátván, királyi hatalmunknál fogva méltóztatnánk kegyelmesen elfogadni, helybenhagyni és azokat ugy magunk megtartani, mint másokkal is, mindenkivel, a kit illet, megtartatni.
3. § A mely czikkelyeknek ugyanis a tartalma ez:
