1588. évi X. törvénycikk

hogy az országról jobban gondoskodhassanak négyféle biztosokat neveznek ki

Megállapitották azt is, hogy ugy a véghelyek, mint az országos jövedelmek összes ügyeinek az évnegyedes tanácstartását megelőző megvizsgálására alkalmas biztosokat nevezzenek ki, a végett, hogy jövőre a királyi bevételeket mi módon lehessen jobban kezelni és felhasználni és hogy a magyar kamarának milyen hatalma kell hogy legyen?

1. § Annakutánna pedig a hogy, ugy a véghelyeknek, mint a jövedelmeknek minden ügyét megvizsgálták és a biztosoktól az értesitést megkapták és a három hónapos tanács tartásakor (a mint illik és mindenképen szükséges) érett megfontolás alá vették: Ő császári felsége, vagy ennek távollétében ő fensége, a magyar tanácsnak az itéletét meghallgatván és mérlegelése alá vetvén, határozatot hozzon.

2. § Ezeket a biztosokat pedig négy irányban kell kinevezni; egyik részüket a tengermelléktől a Dráváig; a másikat ettől a Drávától a Dunáig; a harmadikat a Dunától Liptóvármegyéig, a bányavárosok beleértésével; a negyediket ettől a Liptóvármegyétől Erdély határszéléig.

3. § A mely bizottságba ugyanis kinevezték: Szlavonia részéről azokat, a kiket ennek az országlakói a bán urral együtt, a maguk gyülésén megválasztanak.

4. § A Drávától a Dunáig terjedő vidék részére pedig nagyságos Nádasdy Ferencz, Pállffy Miklós, továbbá Megyeri Imre és Pethő Kristóf urakat.

5. § A Dunától Liptóvármegyéig és a bányavárosokig terjedő vidék részére: nagyságos Batthyáni Boldizsár és Illésházy István meg Eszterházi Ferencz és Justh András urakat.

6. § A többi vidék részére a lengyel- és erdélyországi határszélekig: nagyságos Forgách Simon és Révay Ferencz, továbbá Zokoly Miklós és Rákóczi Zsigmond urakat.

7. § De az egyes vármegyék alispánjai is mindenkor jelen legyenek.

8. § És ha történetesen a kinevezett biztos uraknak egyike vagy másika, kikerülhetetlen okok miatt jelen nem lehetne, a többieknek jogukban álljon, hogy a megbizatásban eljárhassanak, de ugy, hogy azok, a kik megjelentek, ő fenségét a távollevőkről értesitsék, hogy ez, ha szükséges, a helyükbe másokat helyettesithessen.

9. § Ő császári felsége, vagy ő fensége pedig, a kiket a német, vagy más urak közül, ezekhez adni kivánna, ezt tetszéséhez képest tegye és azokat kinevezze; de aképen, hogy a közelebb jövő februárius havának a huszadik napjára, munkához fogjanak, hogy jelentésüket az első három hónapos tanácsba (a mely április havának a huszadik napján legyen) beterjeszthessék.