1588. évi XII. törvénycikk

az országlakók Ő felségének minden kapu után két forintot megajánlanak

Az adót illetőleg, mindamellett is, hogy mind az elmult évek terméketlensége miatt, mind a folytonos ellenséges háborgatások miatt, meg az Ő felsége katonáinak az erőszakoskodásai miatt, valamint a különböző rendkivüli adózások miatt (a melyeket megmaradásuk érdekéből naponta hordani kénytelenek), kiváltképen pedig a mult évek ragályos betegségei miatt is, ez idő szerint ennek az országnak a szegénysége fölötteképen nagy:

1. § Mindazonáltal, nehogy Ő felsége előtt ugy tünjenek föl, mint a kik az ő kegyelmes kivánságát nem teljesitik, Ő felségének egy évre, minden egyes adózni szokott kapu után, a kamarai nyereség beleértésével és a kapuknak ujból számba vétele mellett, két forintot megajánlanak, a melyet az országnak a korábbi évekről kelt végzéseiben előirt módon és rendszerint két határidőben, tudniillik: a jövő Szent György napkor és Szent Lukács napkor kell fölszedni.