A fiókharminczadok felállitása felől ugy vélekednek, hogy a vizsgálat megtörténte után a negyedéves tanácsban, a mikor Ő felsége jónak látja, a magyar tanácsosokkal kell tárgyalni és hasznosan végezni.
1. § De megállapitják, hogy a régi lerakóhelyeket ismét használatba helyezzék, a melyeket se a németek, se a lengyelek, se semmiféle nemzetbeliek ki ne kerüljenek, sőt büntetés alatt mindenki megtartsa.
2. § A mely lerakóhelyeknek a szem előtt tartása a közelébb következő Szent-György naptól vegye kezdetét.
3. § A mely helyütt az ausztriai borokra nézve az ezerötszázhatvanhetedik évi negyvenkettődik czikkelyt (a Csallóköz szigetén lakóknak a szabadságát e részben érintetlenül hagyván) megerősitik; tudniillik, akképen, hogy se Ausztriából Magyarországba, se Styriából Szlavoniába bort behozni, a borok elvesztésének büntetése alatt, szabad ne legyen: hanem ha viszont Magyarországból és Szlavoniából is, az ő borukat Ausztriába és Styriába bevihetik.
4. § Ezenkivül megállapitják, hogy mostantól kezdve jövőre, a magyarok, hasonlóképen a borok elvesztésének büntetése alatt, semmiféle borokat Lengyelországba ki ne vigyenek; hanem a borok összevásárlása és kiszállitása végett a lerakóhelyekig maguk a lengyelek jöjjenek Magyarországba.
5. § A miket ha szem előtt tartanak, az országnak a jövedelmei is kétségkivül nagyobbak fognak lenni; és a török kémek meg a ráczok, továbbá a lengyelek és más ilyenfajta emberek is, a kik üzérkedés szine alatt nem csak Magyarországot és Ausztriát, hanem magát a birodalmat és Csehországot is be szokták járni, ide s tova oly könnyen szét nem barangolhatnak.
6. § Ő felsége pedig egyuttal magát a beszedendő harminczadot is emelhetné és fokozhatná, a mi a fiscusnak nem kevés hasznot és nyereséget hajtana.
