Hogyha valaki továbbra is valamely fekvőjószágot és birtokjogot, nemkülönben erdőt, halastavat, vizet, rétet avagy határt ujonnan elfoglalni merészkednék:
1. § Akkor a szokott módon egy év alatt, az azon vármegye törvényszéke elibe történt idézés vagy perbehivás mellett, a melyben tudvalevőleg azok a fekvőjószágok vannak, az illető sértett félnek, vagyis a felperesnek a kérésére, annak a vármegyének a törvényszéke, minden egyéb hosszu perfolyamon végezni szokott ügyek sorrendén kivül, ezt a peres ügyet fölvenni és a feleket avagy azoknak a törvényes ügyvédeit meghallgatni tartozzék.
2. § A minek megtörténtével, ha szükségesnek mutatkozik, az alispán maga mellé vevén a szolgabirót és az esküdt ülnököt, szálljon ki a peres fekvőjószág szinhelyére és ott minden elfogadható bizonylatot egybegyüjtvén, a peres ügyet aztán terjeszsze a legközelebb tartandó törvényszék elibe, a mely előterjesztés megtörténte után az a törvényszék itéletet hozzon.
3. § A mely itéletet (a mint eddig is szokásban volt) kiküldő levelek mellett hajtsák azonnal végre, a peres feleknek az ellentmondása, tiltakozása és visszaüzése ennek ellent nem állhatván.
4. § Továbbá azokra a károkra nézve, a melyek a foglalás idején, avagy az alatt az idő alatt következtek be, a mig az erőszakos foglaló azokat a fekvőjószágokat a kezén tartotta, valamint az erőszakoskodás büntetésére nézve is, az ezerötszázhatvanharmadik évi végzéseket tartsák meg.
5. § Hozzáadván azt is, hogy ha az alispán az itélet végrehajtására eléggé erős nem volna, akkor az ispán, vagy ha szükséges, a főkapitány ereje is hozzá járuljon és az itéletet, ugy az ispán és az alispán, mint a főkapitány hivataluk vesztése alatt mindenképen végrehajtsák.
6. § Hogyha pedig az alispán, az ellenségtől való félelem miatt a helyszinére ki nem szállhatna, akkor a tanuknak és a bizonylatoknak az egybegyüjtése, valamint az itéletnek a végrehajtása, az ujabban elfoglalt fekvőjószágokhoz közelébb levő szomszédos helyről történjék.
7. § Továbbá uj foglalás alatt e helyütt azt kell érteni, a mely ujonnan történik; és az idézésnek a foglalás napjától számitott egy év alatt kell történnie; a melyet ha valamely okból egy év alatt az előbb jelzett módon végezni nem lehetne, az erejét mind a mellett is megtartsa, és a fennebb irt módon hajtsák végre akkor, a mikor lehet.
8. § Ezen felül a hasonló peres ügyek és egyéb foglalások, a melyeket eddigelő az ezerötszáznegyvenkettődik évi czikkelyek értelmében itt-ott Szlavoniában és a vármegyéken és a királyi táblán is megkezdettek és végrehajtottak, maradjanak abban az állapotban, perfolyamatban és erőben, a melyben most vannak.
9. § A mely régi foglalásokat tárgyazó ügyeket eddig még meg nem kezdettek, azokat kivétel nélkül mind az ezerötszáznegyvenkettedik évi és a következő többi évek végzései szerint keressék.
10. § Éppen ugy, ha a peres feleknek valamelyike az uj foglalásokat tárgyazó peres ügyekben az ilyen itéletet magára nézve sérelmesnek tartaná: szabadságában álljon nekie azoknak a fekvőjószágoknak a birtokán kivül, a királyi curiához fölebbezéssel, avagy akár az egyszerü, akár pedig a kegyelem mellett való perujitás jogorvoslatával élnie, a maga jogát megállapittatnia és jobbra fordittatnia.
