1588. évi XLIII. törvénycikk

a szándékos emberölésről szóló ezerötszázhatvanharmadik évi czikkelynek a megmagyarázása

Minthogy némely peres felek a szándékos emberölésről kelt ezerötszázhatvanharmadik évi czikkelyt félreértik és némelyeket gyakran csupán boszantás czéljából is perbe hivnak:

1. § Ennek okáért, hogy jövőre hasonló boszantások ne történjenek, megállapitották, hogy az ilyen szándékos emberölés ügyében az, a ki a peres felek közül az ellenféllel szemben pervesztessé lesz, azt a méltatlansági kereset büntetésében marasztalják el.

2. § Ha pedig valamelyik emberölőnek abban a vármegyében, a melyben az emberölést elkövette, fekvőjószága nem lenne: akkor az ilyen emberölő felett, az előbb emlitett czikkelyben előirt módon és rend szerint az a vármegye vagy alispánja hozzon itéletet, a melyiknek a joghatósága alá tartozik.