1595. évi XXXIII. törvénycikk

azoknak a büntetéséről, a kik magukat külföldi urak alá adják

Minthogy továbbá most az országnak a szüksége olyan nagy, hogy a lakósoknak ebből az országból más országba költözése káros lenne:

1. § Ennek okáért megállapitották, hogy senki a magasabb zsold reményében avagy valamely egyéb követelődzés miatt külföldi úrnak a szolgálatába ne álljon (kivéve Erdélyt, a mely már Magyarországnak a része, de ennek a fejedelme is, ha valamely hadsereget Magyarországon akarna összeiratni, ezt Ő felségének az előleges tudtával és beleegyezésével tegye).

2. § Ha ilyenek mégis találtatnának, a nemeseket a fekvőjószágaiktól foszszák meg; a parasztoknak pedig a fejüket vegyék; a végrehajtás meg az ispánokat és a főkapitányokat illesse.