Az ország karai és rendei, szintén az iránt is alázattal esedeznek Ő felsége előtt, hogy arra a kegyelmes igéretére, a melyet a felső Magyarországba küldendő magyar vezénylő kapitányra nézve tett, méltóztassék visszaemlékezni és őket végre valahára meghallgatván, a kérésüket teljesiteni.
1. § Mert ugy vélekednek, hogy Ő felségére és az országra nézve is hasznosabb, ha ott saját nemzetükből való vezénylő kapitányuk leszen.