1596. évi X. törvénycikk

megadóztatási módja az egyháziaknak, az egytelkes nemeseknek, az armalistáknak és más különböző személyeknek minden vármegyében

A mi illeti az egytelkes nemeseket; továbbá a czimeres nemeseket; az egyházi nemeseket; ugy a királyi, mint a többi szabadosokat, valamint azokat, a kik bárkinek a tisztében vagy szolgálatában állanak; ezenkivül a molnárokat, a kiknek saját malmuk van; az anabaptistákat; zsidókat, ruténokat, oláhokat, a kik nem katonáskodnak, a plébánusokat, a prédicátorokat, a kiknek birtokuk nincsen: továbbá a favágókat; szénégetőket, a kiknek a falu rendében házuk nincsen; ezenkivül a menekült nemeseket; apátokat; prépostokat; az oltárok és kápolnák igazgatóit; főespereseket, káptalanokat és másokat, a kiknek nagyobb javadalmuk van és tizedet, kilenczedet, negyedet és tizenhatodot huznak, de birtokuk nincsen:

1. § Mindezeket az alispánok, szolgabirák és a többi előkelő nemesek esküjükhöz képest, a melylyel magukat az igazság kiszolgáltatására kötelezték, minden vármegyében megadóztassák.

2. § A czimeres és a többi nemesek pedig, a kik polgári és az adó alól nem mentesitett telkeken laknak, a földjeik után adózni és a kirovást türni tartoznak.

3. § Azokat a birtokokat pedig, a melyeket a földesurak zsellériekké és szabadokká tettek és a melyeket eddig kirovás alá nem vontak, az alispánok és a szolgabirák a többi előkelő nemesekkel a fentebb mondottak szerint adóztassák meg.

4. § Szepesvármegye felső székének a tiz lándzsás nemesét, ezeknek az alispánja és az esküdt ülnökök adóztassák meg.