1596. évi XXXII. törvénycikk

az ország rendei kérik Ő császári felségét, hogy azt meg ne engedje, hogy gróf Zrinyi György urat, dalmátiai birtokaiban és azoknak kikötőiben a kereskedésben megháboritsák, sőt annak a lerakó helyét kegyelmesen oltalmazza

Zrinyi gróf ur az iránt emelt panaszt, hogy levén neki Dalmátiában az adriai tenger partvidékén bizonyos várai, ugymint: Grobnyk, Bakár és Hrelin, a melyeket ő, az atyja és elődei az összes vámokkal, kikötőkkel és egyéb tartozékokkal együtt szabadon használtak.

1. § De nem oly régiben, a fenséges Ferdinánd főherczegnek Fiuméban alkalmazott tisztviselői és harminczadosai őt háborgatni kezdették azzal, hogy a velenczei és más olasz kalmároknak az áruik odavitelét és azoknak kicserélését vagy eladását még a szokásos fizetések teljesitése mellett sem engedték meg s őket innen a Szent Vitus folyó földére menni kényszeritették.

2. § Sőt azokat, a kiket a megnevezett gróf urnak a kikötőjében kalmárkodáson kapnak, különböző módon megkárositják.

3. § A mely erőszakosságok miatt, jóllehet, hogy a mint állitja, a fenséges Ferdinánd főherczeget megkereste, de tőle semmi orvoslást nem nyert.

4. § Ennek okáért, a karok és rendek, Ő császári felségét és a fenséges főherczeget kérik, hoy az emlitett gróf urat, az ő kikötőiben való kalmárkodásnak régi gyakorlatában, valamint lerakó helyében is megtartani és a fenséges főherczegnek megirni méltóztassék, hogy ezt az erőszakosságot (a mely az ország határainak, békekötéseinek és lerakó helyeinek is sérelmére van) az ő embereinek meg ne engedje; és bizza meg a bán urakat, hogy ezt a gróf urat az ő törvényes jogaiban megvédelmezzék.