1596. évi XXXV. törvénycikk

a karok és rendek alázattal azt tartják, hogy Ő császári felsége részéről, a nagyságos erdélyi fejedelem megkeresendő volna, hogy az a maga alattvalóit Ő császári felségének országában, a fekvőjavak elfoglalásától visszatartsa és a török torkából a minapában kiragadott fekvőjavakat földesuraiknak visszaadni sziveskedjék

A nagyságos erdélyi fejedelmet mindenképen megkeresendőnek tartják az iránt, hogy miután az ő Váradon és Huszton tartózkodó alattvalói, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyékben és egyebütt is igen sok falut az ő hatalma alá hajtani és elfoglalni törekednek: a minek következtében az Ő császári felsége adójából és ingyen munkáiból tetemes rész esik el; őket ettől tiltsa el, mivel ez a vele és az elődeivel megkötött békeegyezménynek ellenére van.

1. § Azonfelül méltóztassék Ő császári felsége az erdélyi fejedelemnél azt is kivinni, hogy - miután Isten segitségével - Lippát, Jenőt, Pankotát, Világosvárt, meg más várakat is, a törökök torkából kiragadott, sziveskedjék ezeket a fekvőjószágokat, az ő fejedelmi joghatóságának épségben maradása mellett, a mult évben vele kötött békeegyezmény *  értelmében a földesuraiknak visszaadni.