Jóllehet pedig, hogy az ország megmaradt részeinek a szegénysége, a mikép kimutatták, olyan nagy, hogy senkinek sem kellene csodálkoznia, ha azokból, a melyeket Ő felsége tőlük kiván, mit sem teljesitenének.
1. § Mindazonáltal a karok és rendek megfontolván azt a szükséget, a melybe a török bőszültség miatt jutottak és sodortattak és magukért meg a hazáért a végsőkig mindent megkisérleni és megtenni kivánván.
2. § Megállapitják, hogy erre az évre, a főpap, báró és mágnás uraknak, nemeseknek és a többi birtokosoknak mindenike, minden tiz kapu után (a melyeket a faluk felégetése, elhagyása, avagy gyarapodása miatt e vármegyék ispánjainak és más előkelőbb lakóinak a jelenlétében, minden vármegyében kiigazitás alá kell vonni) a harcztérre három jól fegyverzett lovast és ugyanannyi gyalogost küldjön és állitson ki, a kiknek fele részét a földesur, a másik fele részét pedig a jobbágyok fizessék és tartsák.
3. § Akképen, hogy minden vármegyének a maga hadcsapatja számára külön kapitánya és vajdája, meg zászlója legyen.
