Továbbá, minthogy azt vették észre, hogy a közelebbi években, az országnak némely főkapitány urai, ugy a vármegyei katonáknak, mint a zsoldosoknak is, inkább kedveztek, mint a mennyire szabad lett volna, és eltürték, hogy az uraknak és nemeseknek a fekvőjószágaira szálljanak és azokat tetszésük szerint zsarolják, pusztitsák, büntetlenül fosztogassák, és magukat a szegény néppel ingyen tartassák.
1. § Hogy tehát a katonákat a kártételektől annál inkább visszatartani lehessen, az előbbi éveknek az e tárgyban alkotott czikkelyeit megujitják.
2. § És ezenfelül megállapitják, hogy a vármegyei hadak addig hazulról ki ne vonuljanak, a mig azok a főkapitányok Ő felsége zászlóit, magyar zsoldos katonáival együtt, harcztérre nem vitték.
3. § Ha ezeket harcztérre vitték, aztán a vármegyei hadak is, azonnal sikra szálljanak.
4. § A táborbaállitás után, minden katona a maga zsoldjával megelégedve, a falukon ne barangoljon, hanem a táborban a pénzéből árfizetés mellett éljen.
5. § Az ország főkapitányai részéről jelzett megjelenés idejétől kezdve pedig hat teljes hónapon át a harcztéren és a táborban maradjanak.
