A karok és rendek azt panaszolják, hogy Ő felségének a kamarája, a „fiscus” nevében némely nemeseknek, és pedig ugy azoknak, a kik a minapában Eger ostroma körül forgolódtak, mint az itt-amott elesetteknek és elhaltaknak és más életben levőknek is, a fekvő jószágait, a birtokosoktól, utódoktól, özvegyektől és árváktól, mintegy önhatalmulag, fegyveres kézzel és minden törvényes eljárás nélkül elfoglalni kezdette; a miképen, hogy a birtokosok tiltakozása ellenére, a Chapiak fekvő javait is, ugyanolyan erőszakos uton elfoglalta.
1. § A kamara tehát ezután ilyesmit megkisérteni ne merészkedjék, sőt inkább Ő felsége azokat a fekvő javakat is, a melyeket az előbb emlitett módon elfoglaltak (a foglalás valóságának kitudása mellett), azoknak a kiktől elfoglalták, visszaadni, és ha az ilyen fekvő jószágokra nézve magának valami jogot követel, azt ezután az ország decretumaihoz képest a törvény utján keresni méltóztassék.
2. § Mindazonáltal Ő császári és királyi felsége erre a czikkelyre nézve (mint igen fontos ügyre) később fog kegyesen határozni és a dolog valóságának a földeritése, meg a magyar tanácsosainak meghallgatása után azt, a mit a jog és igazság kivánni fog, kegyelmesen meg fogja állapitani.
