A mi az előterjesztéseknek a czikkelyeit illeti, nehogy a karok és rendek ugy tünjenek föl, mint a kik ily nagy szorongattatásaikban a hazának és minden javaiknak végső veszedelmei között magukat elhagyják:
1. § A jelen évi hadjáratra, ugy minden jobbágy-, mint minden zsellérház után (a házaknak kellő és a bevett szokás szerint, az alispánok, meg más megyebeli emberek utján, és az Ő felsége adókivetőjének a közbenjöttével, a gyüléseken történő kiigazitása és a szegény személyeknek illő tekintetbe vétele mellett) másfél magyar forintot megajánlanak; a melyből két határidőben egy egész forintot a jobbágyoktól kell fölvenni, egy fél forintot pedig a földes urak kell, hogy fizessenek; fele részben szent György napkor, a másik fele részben pedig a legközelébb jövő keresztelő szent János napkor: a melyet a királyi adókirovók kezén át az Ő felsége kamarájába kell beszolgáltatni.
2. § De annak az ünnepélyes óvástételnek a közbevetése mellett, hogy a földesurak és a nemesség részéről teljesitendő emez adófizetés, a nemesi előjogoknak a sérelmére soha se szolgáljon.
3. § Ebbe a teherviselésbe pedig, a jobbágyok részét illetőleg, a kilenczvenhetedik évi harmadik czikkely szerint, nemcsak az Ő felsége bármelyik vármegyében levő, ugy egyházi, mint világi fekvő jószágai, hanem azok az összes többiek is bele vannak foglalva, a melyeket a kilenczvenötödik, és a többi következő évi végzések különösen megjelölnek, csupán csak a leégett és teljesen elpusztult majorokat és telkeket véve ki, a melyek szokás szerint mentesek legyenek.
4. § Az országlakók között a tizenhárom szepesi város is illő módon adózni tartozzék.
