1601. évi XXIV. törvénycikk

a karok és rendek alázattal kérik Ő császári felségét, hogy erre a szállitásra a többi békésebb tartományokból és országokból lovakat adasson és hogy a szabad városokat méltán tekintetébe vegye

A karok és rendek mély alázatossággal kérik tehát Ő felségét, hogy méltóztassék meghagyni, hogy a többi békésebb és Isten jóvoltából oly sulyos csapásokat át nem szenvedett országokból és tartományokból, ennek a tehernek a hordozására, lovakat hozzanak be s egyszersmind e részben a szabad városokat (a melyeket annyi éven át, az elhullott lovak helyett ujaknak a vásárlásával és odaadásával járó csaknem folytonos költségek kimeritettek) méltán tekintetbe venni.

1. § Mindazonáltal Ő császári és királyi felsége bizik abban, hogy az ország hű karai és rendei, a jelen égető szükségben, hazájuk közjaváért, főképen pedig azok, a kik a keresztyén hadsereg táborához közelébb lesznek, tehetségükhöz képest, az emlitett ellátási és élelmi szereknek, valamint a tüzérséghez tartozó eszközöknek a szállitását (a miképpen eddig is dicséretesen tették) ez évben is, készséggel, szivesen és erejükhez mérten elősegiteni és előmozditani fogják.