Továbbá Ő császári felsége kegyelmesen megkivánja a karoktól és rendektől az élelmi szereknek a táborba szállitását; valamint a hadi vetőgépekhez a barmokat, és Székesfehérvárra élelem szállitása végett a szekereket:
1. § A mi az élelmi szereknek táborba szállitását illeti, mihelyt a táborbaszállás megtörtént, az kétségen kivül hiányozni nem fog, csak hogy a szállitók utjának a biztonságáról gondoskodjanak.
2. § Hogy tudniillik: úgy az odamentükben, mint a visszatértükben biztosan üzérkedhessenek és utazhassanak; és ha a porkolábok őket fölöttébb nem taksálják és a tábori marsallok is védelmük alá veszik.
3. § A hadi vetőgépek számára pedig, a barmok adása, az ország törvényei és szokásai szerént, a városokat illeti, a melyeket azonban ő felsége a maga kegyelmességénél fogva méltóztassék kisegiteni. Mert azok is, nagyon ki vannak merülve és minden ilyen alkalmuktól meg vannak fosztva.
4. § Székesfehérvárra, az élelmek szállitása végett pedig, a Dunán inneni és tuli vármegyék, erre az egyetlen egy fuvarozásra minden ötven kapu után egy szekeret megajánlanak; a melyeket Szent-György napra Győrbe előállitanak; de alázattal kérik, hogy Ő felsége azoknak a tovább ott tartását, avagy magán emberek hasznára forditását meg ne engedje; hanem a biztonság kedvéért katonai kisérettel ellátva, a barmokkal együtt azonnal szabadon visszatérhessenek.
5. § A hasonló egyéb szükségletek miatt sürgetett szekerek szolgáltatására nézve pedig, a karok és rendek alázattal kérik, hogy attól Ő felsége őket megkimélni méltóztassék.
6. § Mert a katonaság, valamint a török és tatár ellenség és a mult években a dögvészek, a mikép már többször ismételve előadták, csaknem minden barmaikat elemésztették.
