Az ország karai és rendei a lerakóhelyeknek a fenntartását is megállapitják.
1. § És az ilyen lerakó helyektől, egy kereskedőt sem tiltsanak el és ki ne zárjanak; sőt inkább szabadságában álljon annak, borait és egyéb áruit akadálytalanul elhelyezni, lerakni és a kimérés kivételével, kénye-kedve szerint eladni.
2. § És a hetvennegyedik évi harminczhatodik, meg a hatvankilenczedik évi tizennyolczadik törvénycikkelyeket megtartsák. *
3. § A mely törvénycikkelyre nézve ugyanis, Ő császári és királyi felsége abban állapodott meg, hogy akkor fogja magát kegyelmesen elhatározni és azután dönteni, ha kellő tájékozást szerzett.
