A karok és rendek a szentséges császári és királyi felségnek, a fenséges fejedelem Mátyás ausztriai főherczeg ur s egyben az ő igen kegyelmes uruk utján bemutatott előterjesztéseiből, azt az atyai jóindulatot és kiváló gondoskodást, a melyet ezen lesujtott Magyarország iránt kifejezett, megértették:
1. § Ő császári és királyi felségének, ezekért az ő számos és oly véghetetlen jótéteményeiért, hüséges országlakói örökös és soha meg nem szünő hálaköszönetet mondanak.
2. § Különösen, a midőn nyilvánvalóan látják, hogy Ő császári felségének az a törekvése, hogy ezt az országot a folytonos háboruknak oly sok hányattatásai és csapásai után, végre valahára a nyugalom és legfőbb kivánsággal kért és óhajtott béke révpartjára vezesse és a legnyugtalanitóbb ellenségtől: a török zsarnokságtól, megszabaditsa.
3. § Alázattal kérvén Ő császári felségét, hogy bátoritó, fölemelő és győzhetetlen lelkesedését, a melyet ennek az országnak védelmezésében és a csapások elháritására irányzott igyekezetében tanusitott, ezutánra is folytatni méltóztassék.
