A hajduk és az akármely nemzetiségü csavargó katonák féktelenségének a megzabolázására nézve, az ezerötszázhatvanharmadik évi harminczhatodik törvénycikkely megujitása mellett, a korábbi évek czikkelyeihez ragaszkodnak.
1. § Megállapitván azt, hogy azokra nézve, a kiket nyilván rajta érnek azon, hogy az ilyen szabad hajdukkal, akár a nemességet, akár pedig a szegény népet nyomorgatják és annak türhetetlen károkat okoznak; méltóztassék Ő felsége gondoskodni afelől, hogy a helytartó ur, a sértett félnek a kérésére, az ezerötszázkilenczvenkilenczedik évi harmadik czikkely értelmében, igazságot szolgáltasson.
2. § Azoknak pedig, a kik a vármegyében az ilyenek ellenében föllépni akarnak, szabadságukban álljon, hogy ugyanazon törvénycikkely értelmében eljárjanak és ha az ilyeneket a büntetten érhetik, az alispánok itéletet szolgáltassanak.
3. § A német kapitányokra nézve pedig, a panaszosoknak, Ő felsége szolgáltasson igazságot és elégtételt.