A főpap urak, valamint az összes egyházi és világi rendek, különösen pedig az esztergomi és a győri káptalanok, a többiekkel együtt e helyütt azt panaszolják, hogy ugy a zsoldos katonák, mint a véghelyek kapitányai és ezeknek alkapitányai a pusztákat, a szántóföldeket, a hal és vizafogókat, a kaszálókat és az erdőket a tulajdonnak tekintetbe vétele nélkül, elfoglalják és hogy akárkinek a jobbágyait befogadják és őket mindamellett korábbi birtokaikban védelmükbe veszik.
1. § Szlavoniában és Horvátországban ugyan ez történik, a mint mondják az oláhok részéről is, a kik a minapában a török uralom alól a zágrábi püspökségnek és némely uraknak meg nemeseknek, névszerint Zrinyi grófnak, Dersffynek, a Pogány családnak és másoknak a fekvőjószágaira költöztek.
2. § Megállapitják tehát, hogy mindezektől dézsmákat szedjenek és hogy ők a földes uraknak a földbért vagyis a kilenczedet megadják.
3. § A többiek közt pedig, Szlavoniában és Horvátországban, az emlitett oláhok is, a kik a földre és telekre nézve, a melyen laknak és élnek a földes urak joghatóságának alá vannak vetve, ugyanezt teljesitsék.
4. § Ő császári felsége, a fenséges Ferdinánd főherczeget keresse meg az iránt, hogy az ilyeneket a földesuraikkal szemben ne védelmezze.
5. § Az emlitett véghelyek kapitányainak pedig, ugy a németeknek, mint a magyaroknak szigoruan parancsolja meg, hogy az ilyen erőszakosságoktól és kártételektől tartózkodjanak.