Mi tehát a mi hü alattvalóinknak, a főpap, báró és mágnás uraknak, a nemeseknek és a mi mondott Magyarországunk s az ennek alávetett részek többi karainak és rendeinek előrebocsátott eme kérésére kegyelmesen hajolván, az elől megnevezett és a megirt módon elénkbe terjesztett czikkelyeket, valamint az általunk kegyelmesen és szükségből hozzáadott utolsó czikkelyt, összesen és egyenként a jelen levelünkbe szóról-szóra beiktattattuk és beirattuk és mindazokat, a melyek azokban foglaltatnak, összesen és külön-külön helyeseknek, kedveseknek és tetszőknek tekintvén, azokhoz szives királyi jóváhagyásunkat adtuk és azokat, az összes bennük foglaltakkal együtt, királyi hatalmunknál fogva elfogadtuk, helybenhagytuk és megerősitettük.
1. § Kegyelmesen igérvén, hogy az összes előrebocsátottakat minden pontjaikban, záradékaikban és czikkelyeikben ugy magunk megtartjuk, mint a többi bárminő rendü és rangu hü alattvalóinkkal is sértetlenül megtartatjuk:
2. § Sőt inkább a jelen levelünk erejével és bizonyságtétele mellett elfogadjuk, helyben- és jóváhagyjuk és megerősitjük.
3. § Kelt a mi királyi várunkban, Prágában, az Urnak ezerhatszáznegyedik évében, május hó első napján; a mi római uralkodásunk huszonkilenczedik, a magyarországinak és a többinek harminczkettedik, a csehországinak pedig hasonlóképen a huszonkilenczedik évében.
