1608. évi (k. e.) VI. törvénycikk * 

a tanácsba milyen püspökök bocsáthatók? és hogy a magyar tanács nélkül az országban egy várost is ki ne vegyenek és szabaddá ne tegyenek

A hatodikra nézve:

Ez a czikkely az első egyezkedés megállapodása szerint marad.

1. § De arra nézve, hogy vajjon a püspökök az országban világi méltóságokat viselhetnek-e?, a királyi felség az országlakókkal, még a jelen országgyülés tartama alatt végezzen.

2. § Mindazonáltal, már most, annak a hozzáadásával, hogy azokat a püspököket, a kiknek az ő egyházaikban püspöki székhelyük, avagy Magyarországon püspöki birtokjogaik nincsenek, a tanácsba ne bocsássák.

3. § Arról pedig, hogy az ország koronájához nem tartozó szabad és mezővárosoknak, a melyek az ország decrétumaiban fölemlitve sincsenek, mint például Modor, Bázin, Szent-György és más ilyenek, vajjon az ország karainak és rendeinek a testületében, helyük és szavazatuk legyen-e? afölött az ország, a királyi felséggel, a koronázás után, a magyar tanácsból legott határozni fog.

4. § De addig is megállapitották, hogy ezentul a királyi felség, az országban bármilyen várost is, a magyar tanács nélkül, ki ne vegyen és szabaddá ne tegyen.

5. § Se valamely fekvő jószágot, az ország régi végzései, legutóbb pedig a Ferdinánd király ezerötszáznegyvenkettedik évi harminczharmadik czikkelye értelmében, valamely községnek semmi ürügy alatt ne adományozzon.