1608. évi (k. e.) XI. törvénycikk * 

a véghelyek tiszttartóságait és kapitányságait az országban magyar birtokosoknak kell adományozni és a szlavoniai várőrségekre nézve a királyi felség a fenséges Ferdinánd főherczeg urral követek utján végezzen

A véghelyi tiszttartóságokat és kapitányságokat pedig ugy ebben, mint a fennebb emlitett országokban, a királyi felség, az ő magyar tanácsából, még ez országgyülés alatt született magyaroknak és más alávetett meg kapcsolt nemzetbelieknek, még pedig alkalmas és arra jól érdemesült személyeknek adományozza.

1. § Sőt alázattal kérik, hogy a veszprémi és nógrádi várőrségek főkapitánysági tisztét is, kivéve ezuttal a győrit, (de akképen, hogy ott a régi szokás és gyakorlathoz képest a régi tekintélylyel és hatalommal továbbra is magyar alkapitányokat tartsanak és maga a győri főkapitány is az ország törvényeinek alája vetve legyen és a királyi felség után a nádortól függjön és a földes urak joghatóságába ne avatkozzék és ellenkező cselekedeteire nézve az ország joga alatt álljon) született magyaroknak, tudniillik: az országban birtokos báróknak vagy nemeseknek; a komáromi kapitányságot pedig született magyar jól érdemesült személynek adományozza; minden valláskülönbség nélkül.

2. § Hasonlóképpen Dalmátiában, Horvátországon és Szlavoniában is, kivonván előbb a várőrségekből a generalis kapitányokat és a többi külföldi tiszttartókat meg katonákat, az összes véghelyek tiszttartóságára nézve a fenséges Ferdinánd főherczeg urral végezzen és megkoronáztatása után a királyi felség igéretéhez képest a követeit Gráczba elküldje.

3. § Sőt, hogy magát a báni hivatalt is a jelen országgyülés alatt a régi teljes hatalmával a Drávától az adriai tengerig valamelyik jól érdemesült személynek adományozza.