Minthogy a királyi felségtől az ország közönséges gyülésére meghivott személyeknek a nagy száma miatt, némelykor bizonyos egyenetlenségek szoktak fölmerülni:
1. § Ugyanezért a „karok” és „rendek” neve alatt olykor becsuszott hibáknak és nehézségeknek a megszüntetésére az országlakók jónak látták végzésbe foglalni, hogy az „ország karainak és rendeinek” az elnevezése alatt, kiket kell érteni; és hogy a király Ő felségének, királyi meghivó leveleivel, az ország közönséges országgyülésére kiket kell meghivnia, meg hogy az ország közös országgyülésén kiknek kell szavazatuknak lennie?
2. § Minthogy tehát: Magyarországnak a karait és rendeit négyféle állapotu országlakók alkotják, ugymint: a főpapok, a bárók vagy mágnások, a nemesek és a szabadvárosok:
3. § Ennek okáért az országlakók a jelen közönséges országgyülésen elhatározzák, hogy a király Ő felsége ezeken a rendeken kivül, királyi meghivó levelével, senkit a közönséges országgyülésre meg ne hivasson.
4. § A főpapok rendére nézve pedig ez a határozatuk, hogy: a melyik püspöknek a saját püspöki joghatósága alatt, prépostjával együtt káptalana avagy székhelye van, ugyanennek a püspöknek a főpap és a báró urak gyülésében a maga saját személyére, helye és szavazata legyen: a káptalan nevében pedig, a prépostnak a káptalannal együtt, az országlakók közt, ugyanazon a módon egy és bennefoglalt szavazata legyen.
5. § Végre azokat a prépostokat is, a kik közvetlenül egyik püspökségnek sincsenek alárendelve és a kiknek a prépostságukhoz kapcsolt önálló káptalajuk és conventjük van, káptalanaiktól és conventjeiktől el ne különitsék, hanem hasonlóképen csak bennefoglalt szavazattal birjanak.
6. § Utoljára, ha süveges és kiváltságos prépostok és apátok volnának, a kiknek az országban prépostsági és apátsági birtokjogaik lennének és azokat birtokolnák, ezek is, az ország karai és rendei elnevezése alatt bennfoglaltatván: szavazatukkal, a bécsi végzésekhez képest, az országlakók közt éljenek.
7. § Ekképen az első Remete Szent Pál szerzet rendfőnökének is egy szavazatot engednek.
8. § A mágnások rendére nézve megállapitották, hogy a közönséges országgyüléseken megjelent összes báróknak és mágnásoknak, a főpapok, bárók és mágnások testületében és gyülekezetében, helyük és szavazatuk legyen.
9. § A távollevők követeinek pedig, az országlakók között (a régen bevett szokás szerint) a vármegyék követei és a káptalanok után adják meg helyüket, rangjukat és szavazatukat.
10. § A szabad városokat illetőleg (a melyek Ulászló királynak a VII. decrétuma 3-ik czikkelyében elősorolva vannak), az országlakók, ezeknek is a kiváltságaikban meg a karok és rendek számában való megtartását méltónak itélik; és hogy követeiknek az országlakók között helyük és szavazatuk legyen, az országlakók azt is méltónak tartják:
11. § A többi, ott benn nem foglalt, szabadvárosok állását, a decrétumok kijavitása idejére halasztják.
12. § Elhatározták tehát, hogy a király Ő felsége, ezeken a karokon és rendeken kivül (kivevén azokat, a kik országos köztiszteket viselnek, ugy mint: a nemes tanácsosok, az ország rendes birái és ezek helyettesei, az itélőmesterek, meg a király Ő felsége táblájának a hites ülnökei) senkit a közönséges országgyülésekbe be ne vegyen, és azokat a régi gyakorlat és üléseik szerint bocsássák szavazásra.
