1608. évi (k. u.) XXIII. törvénycikk

az 1603-ik évben Illésházy István ellen hozott és kiadott itélő levélnek a megsemmisitése

És minthogy az előző időkben, tudniillik az Urnak 1603-ban elmult esztendejében, a „Laetare” *  vasárnapot követő legközelebbi ötödik napon, Pozsonyban a kamarának és a királyi ügyek igazgatójának, meg a királyi fiscusnak a kérésére, tekintetes és nagyságos Illésházy István ur, Magyarországnak a mostani nádora ellen, bizonyos kerülő eljárással, Magyarország jogai és ennek az országnak törvényes eljárása, és törvénykezési szakai s ennélfogva a kiváltságos nemesi szabadság ellenére, Bécsben itéletet hoztak, és itélő levelet készitettek és azt részben a királyi, meg a káptalani, részben pedig némely kamarai emberek utján végre is hajtották, a mely végrehajtás által, ugy az emlitett mostani nádor urnak, mint az ő feleségének, nagyságos Pálffy Katalin urasszonynak is, az összes ingó és ingatlan javait, az ország jogai és szabadságai sérelmére elfoglalták és elvették.

1. § Magyarország karai és rendei tehát, az érintett itélőleveleket és itéleteket, az előrebocsátott módon, avagy bármiképen követett minden eljárásukkal, és végrehajtásukkal együtt, mint az ország előirt jogainak ellenére kiadottakat, készitetteket és végrehajtottakat, hatályon kivül helyezik, megsemmisitik, erőtleneknek nyilvánitják és e közönséges decrétumban örökre erő nélkül valóknak rendelik, határozzák és jelentik ki.