Isteni igazság és emberi törvények parancsolják, hogy: „kinek-kinek a magáét meg kell adni.”
1. § És a bécsi békekötés czikkelyeiben is nyilván benne van, hogy azokat az egyházi és világi fekvőjószágokat, melyeket Bocskay és párthivei elvettek és ideiglenesen átruháztak, föl kell szabaditani, mivel Bocskaynak és párthiveinek az adományai különben is, egyszerüen és teljesen eltörölve és érvénytelenitve vannak.
2. § E mellett a hosszu időn át, az ilyen fekvő jószágokból sok izben bevett hasznok és jövedelmek is, az ideiglenes átruházás tőke összegét, tulhaladják és már kevesen is vannak azok, a kik még ilyen egyházi és világi fekvőjószágokat, birtokolnak; megállapitották tehát, hogy az olyanokat birtoklók azokat, minden halasztás és ellenvetés nélkül visszabocsássák.
3. § A kik pedig ezt megtenni vonakodnának, az olyanokat az ország nádor ispán ura, legott és tettleg a fekvőjószágok átengedésére kényszeritse, kezükből ezeket kivegye és a törvényes uraiknak meg birtokosaiknak vissza adni tartozzék.
