A véghelyeknek az ellátására és fentartására (a melyeknek az épségénél és fenmaradásánál, a karok és rendek soha semmit fontosabbnak nem tartottak; minthogy ennek az országnak, meg a szomszéd országoknak és tartományoknak a nyugalma és békéje ezektől függ), miután a szegény nép, a polgárháboruktól és zavaroktól, nem csak eléggé, hanem fölötte el van gyötörve és le van sujtva, a karok és rendek Ő felségének, két évre, minden kapu után, évente két határidőben két forintot megajánlanak.
1. § És pedig a jelen évben az egyik felét a boldogságos szüz Mária születésnapjára; * a másikat pedig szent András apostol napjára. A következő évben azonban, az egyik felét szent György vértanu, a másik felét pedig szent Mihály arkangyal napjára fizetendőleg.
2. § De a törököknek alávetettek csak felét fizessék.
3. § Hasonlóképen Szlavonia is, az 1596-ik évi 9-ik törvénycikkely szerint.
4. § Ezeket pedig az Ő felsége kegyelmes rendelkezéséhez képest, a magyar kamarába szolgáltassák be.
