1618. évi XL. törvénycikk

az ország közös háza kijavitására, meg a pozsonyi várban elhelyezendő élelmi szerek vásárlására való adózásról; meg arról, hogy a koronaőrök fizetésére föl nem szedett hátralékokat büntetés alatt fölhajtsák

Továbbá az országnak, ebben a Pozsony szabad városban levő háza kijavitására, erre az évre, az előirt két határidőben minden kapu után hatvan dénárt fizessenek.

1. § Ezt a hatvan dénárt pedig Schremser János kezéhez szolgáltassák, a ki abból ötven dénárt a ház javitására; a megmaradó tiz dénárt pedig a pozsonyi vár szükségletére, élelem helyett buza vásárlására forditsa.

2. § Ekképen azt az ötszáz forintot is, a mely a Linczbe küldött követek számára rendelt adóból, a tekintetes és nagyságos Thurzó Szaniszló urnál, ennek a kellő leszámolása után, megmaradt, az érintett ház épitésére költsék.

3. § Ez a Thurzó Szaniszló ur pedig a közös haza iránt viselkedő szereteténél fogva az emlitett épitésre felügyeljen.

4. § Egyébiránt az előbb emlitett közös háznak a kijavitásához, hazaszeretetből és kedveskedési szándékból, ugy a magyarországi, mint a szlavoniai szabad és bánya városok is, segitséggel lenni ne vonakodjanak.

5. § Azt a házat pedig a megvásárlása idejétől kezdve, az országra nézve, mentesnek kell tekinteni.

6. § A korona őrzésére rendelt pénzt pedig, a bevett szokás szerinti dijazás mellett, a Révay Péter ur kezébe kell szolgáltatni.

7. § Hasonlóképen azokat a pénzhátralékokat is, a melyek a szepesi kamaránál meg nemzetes Kapy Lászlónál és Pech Lipótnál vannak, valamint az összes negyedik forintos hátralékokat is, a koronaőrök fizetésére, ugyanezen Révay Péter ur kezéhez adják:

8. § És az ilyen hátralékokat az alispánok, az országgyülés után mindjárt, előzetes megintés és három heti rövid határidő kitüzése mellett fölhajtsák.

9. § A kik pedig a megirt határidő alatt az ilyen hátralékokat ki nem egyenlitenék, azokon az alispán azok kétszeresét tartozzék fölhajtani.