Ennek a nemes Magyarországnak karai és rendei megemlékezvén arról, hogy a szentséges császári és királyi felségnek, az ő legkegyelmesebb uruknak, Magyarország királyává történt szerencsés fölavatása alkalmával, az Ő felségétől elfogadott föltételek végéhez azt a biztositékot kapcsolták hozzá, hogy tudniillik: az ezen feltételekről kiadott diplomát, uralkodása kezdetén, az ország közvégzései közé beiktassák és kihirdessék.
1. § A midőn tehát Ő császári szentsége ennek a nemes Magyarországnak a kormányzatát átvette és Istennek kedvező jóvoltából már szerencsésen uralkodik és ahhoz most is kegyelmesen beleegyezését adja; a karok és rendek jónak látták, hogy az érintett diplomát szószerint általános végzésükbe iktassák és irassák be.
2. § A melynek a tartalma ekképen kezdődik:
3. § Mi Ferdinánd, Istennek kegyelméből Csehország királya, Ausztria főherczege, Burgundia, Styria, Karinthia, Krajna és Würtemberg herczege, Morvaország őrgrófja, Habsburg és Tyrol grófja stb., a jelen levelünk rendiben elösmerjük és adjuk emlékezetre és tudtára mindenkinek, a kit illet:
4. § Hogy a midőn a szentséges fejedelem ur, Mátyás Isten kegyelméből mindenkor felséges római császár és Németország, Magyarország és Csehország királya, a mi igen tisztelt atyánkfia és atyánk urunk, kegyelmesen jónak látta, hogy ezen nemes Magyarországának és az ehhez kapcsolt részeknek, kegyes atyai gonddal és töprengéssel, a leendő királyáról és a maga utódjáról idejekorán gondoskodjék, és e czélból az irántunk való atyai különös jóindulatából és szeretetéből, ezen Magyarország karait és rendeit a végett kereste meg, hogy minket jövendőre királyukká választanának, elfogadnának, kikiáltanának és megkoronáznának és ez által az Ő császári és királyi felsége legjobb szándékának, a mely ezen koronának csakis a javára lehet, a maguk részéről megfelelni sziveskednének.
5. § Ugyanazok a karok és rendek, a miképen a hivekhez és a hazát szerető polgárokhoz illik, hálás szivvel elismervén Ő császári és királyi felségének ezt az irántuk ezelőtt is több izben dicséretesen tanusitott buzgólkodását és jóindulatát, kérésére készséggel hajoltak és minket a régi szokásuk és mindenkor megtartott szabadságaikhoz képest, egyező akarattal és egyhangu beleegyezésükkel törvényesen királyukká és urukká megválasztani, kikiáltani és az isteni végzetnek segitségül hivása mellett, szerencsésen megkoronázni hajlandóknak és készeknek nyilatkoztak.
6. § Alázattal kérvén, hogy az alábbirt czikkelyeket mindazokkal, a melyeket azokba egyenként befoglaltak, helyeseknek, kedveseknek, tetszőknek tekintvén és királyi jóváhagyásunkkal ellátván, azokat kegyelmesen elfogadni és királyi hatalmunknál fogva helybenhagyni, megerősiteni és annak idején ugy magunk kegyelmesen megtartani, mint másokkal is, a kiket illetnek, szigoruan megtartatni méltóztatnánk. A mely czikkelyeknek a tartalma ilyen:
7. § Első föltétel. Hogy az országnak a szabadságait, mentességeit, kiváltságait, határozatait, jogait és szokásait összesen és egyenként, egyszersmind a bécsi békekötést és az abba belefoglalt összes czikkelyeket, nemkülönben a mostani szentséges császári és királyi felségnek az 1608-ik és 1609-ik évi koronázás előtt és után kelt, kiadott többi végzéseit is minden pontjaikban, záradékaikban és czikkelyeikben a király Ő felsége szigoruan és szentül megtartja és másokkal is, mindenkivel sértetlenül megtartatja.
8. § Második föltétel. Hogy azokat a sérelmeket, a melyek az Ő felsége uralkodásának megkezdéseig bármiképen fölmerülnének, az Ő felsége uralkodása kezdetén legott, a három hónapon belől hirdetendő országgyülésen, azonnal megszünteti. Az ország összes karainak és rendeinek azon sérelmeit pedig, a melyek az idők rendén Ő felségének az uralkodása alatt merülnének föl, az egyes országgyüléseken, a milyeneket jövőben Ő felsége az ország javára és szükségeihez képest, a három évet tul nem haladólag, méltóztassék a lehető leggyakrabban hirdetni és tartani, az országgyülés alatt megszünteti és a megszüntetést foganatba veszi.
9. § Harmadik föltétel. Hogy a mikor Magyarországnak és az annak alája vetett részeknek az ügyei kerülnek szóba, azokat az 1608-ik évi koronázás előtt kelt 8-ik és 9-ik, továbbá az 1559-ik évi 8-ik törvénycikkelyekhez képest, magyarokkal tárgyalni és intézni méltóztassék. Az ország határain belülről hozzáforduló kérelmezőket és peres feleket pedig, a kik hazafiak, a koronázás előtt kelt 10-ik és 16-ik czikkelyek végső szavai, valamint Ferdinánd 1536-ik évi decrétuma 41-ik czikkelye szerint, külföldi kormányhoz és törvényekhez utasitani, hurczolni és küldeni nem engedi.
10. § Negyedik föltétel. A véghelyek tiszttartóságait, kapitányságait és egyéb tisztségeket pedig Ő felsége ugy ebben, mint a többi kapcsolt országokban, az 1608-ik évi koronázás előtt kelt tizenegyedik czikkely értelmében adományozza.
11. § Ötödik föltétel. Hogy az igazságszolgáltatás érdekében (a mely nélkül az országok fenn nem állhatnak) a törvényszékek tartására nézve, az országnak dicséretes és Isten előtt kedves régi szokása szerint, a nyolczados törvényszékeket béke idején az országnak ugy a felső, mint az alsó részeiben, az 1609-ik évi végzések 70-ik czikkelyéhez képest folytonosan megtartatja és ugyanezen czikkely értelmében a birákat ugy a királyi táblához, mint a felebbezésekhez, minden valláskülönbség nélkül alkalmazza. Az ország karait és rendeit, a törvénykezési időszakokon kivül, parancsokkal az ország rendes birái és ezek kiküldöttei előtt való törvényt állásra és kiváltságaiknak a fölmutatására nem kényszeriti és a törvényes végrehajtásokat sem maga meg nem akadályozza, sem a tisztviselőitől való megakadályozását el nem türi; ugyszintén sem törvénytelen itéleteket, sem törvénybe ütköző végrehajtásokat meg nem enged. Hivatkoznak: először, a nyolczados törvényszékek tartására nézve az 1609-ik évi 70-ik törvénycikkelyre. Másodszor, a nemesi előjogokra nézve a Hármas-könyv I. része, 9-ik czimére; továbbá Ferdinánd királynak az 1546-ik évi 30-ik czikkelyére, valamint a bécsi békekötés tizenegyedik czikkelyére. Harmadszor, arra nézve, hogy a törvényes eljárást királyi parancsokkal meg ne háboritsák, I. Mátyás 1471-ik évi 12-ik czikkelyére, Miksa 1566-ik évi 25-ik czikkelyére és II. Mátyás 1613. évi 34-ik czikkelyére. Negyedszer, arra, hogy törvénytelen parancsok ne keljenek, a Ferdinánd 1563. évi 80-ik, és II. Mátyás 1608-ik évi 6-ik czikkelyére.
12. § Hatodik föltétel. Hogy a vallás ügye, az ország nyugalomban maradása érdekéből, a bécsi végzések és a koronázás előtt kelt czikkelyek értelmében, az ország összes karai és rendei között ugy ezeknek és a fiscusnak a fekvő jószágaiban, mint Magyarország véghelyein is, a magyar katonáknál szabadon, sértetlenül és érintetlenül maradjon; ugy tudniillik, hogy a vallásnak szabad gyakorlatát ugy a báróknak, mágnásoknak és nemeseknek, mint a szabad városoknak és az ország összes karainak és rendeinek, a maguk és a fiscus fekvő jószágaiban, továbbá Magyarország véghelyein és a mezővárosokban és falukban, mindazok számára, a kik azt szabadon és önként elfogadni kivánják, meghagyják, és senkit, bárminő rendü és állapotu legyen is, se Ő felsége, se a földesurak semmi módon és semmi ürügy alatt annak használatában és vallása szabad gyakorlásában meg ne háboritsanak és meg ne akadályozzanak.
13. § Hetedik föltétel. Hogy a nádorválasztásra, ennek hatalmára, joghatóságára és tisztére nézve az előirt szabályt Ő felsége a bécsi békekötés harmadik pontjára hozott határozathoz, továbbá az 1608-ik évi koronázás előtt kelt 11-ik czikkelyhez és az 1613. évi 7-ik czikkelyhez, meg a Ferdinánd király 1555-ik évi 1-ső czikkelye véghatározatához, valamint nádor esküformájához képest, megtartja. A báni tisztre nézve hasonlóképen azt, a mit az 1608. évi ugyanazon 11-ik czikkely magában foglal, és ugyszintén az oláhokra nézve az 1604-ik évi 14-ik és az 1608-ik évi 9-ik, meg az 1613-ik évi 39-ik törvénycikkelyt foganatositja.
14. § Nyolczadik föltétel. Minthogy nemcsak ennek a lesujtott hazának, mint paizsnak és bástyának, hanem a többi szomszédos országoknak és tartományoknak jólléte és megmaradása is a véghelyek jó és biztos ellátásától függ, ezért méltóztatik Ő felsége az 1608-ik évi koronázás előtt kelt 21-ik, és az 1609-ik évi 32-ik czikkelyekhez képest, a véghelyekről atyailag gondoskodni.
15. § Kilenczedik föltétel. Hogy a szabad és bányavárosokat a jogaikban, szabadságaikban, kiváltságaikban és mentességeikben megtartja.
16. § Tizedik föltétel. Hogy a király Ő felsége az ország koronáját, az 1608-ik évi koronázás előtt kelt 4-ik és koronázás után kelt 16-ik czikkelyhez, meg az Ulászló király decrétumba foglalt feltételekhez és ugyanezen Ulászló király 1492. évi decrétuma 3-ik czikkelyéhez képest semmi okból avagy keresett szin alatt, semmi törekvéssel és mesterkedéssel az országból ki nem viszi és ki nem viteti; hanem az országlakók régi szokása és szabadságai értelmében, bizonyos, a maguk kebeléből, a két vallást követők közül egyértelemmel megválasztott és arra kirendelt világi személyekkel az országban őrizteti.
17. § Tizenegyedik föltétel. Hogy Magyarországnak és az alávetett részeknek határait el nem idegeniti, sőt a lengyelekkel, sziléziaiakkal, morvákkal és ausztriaiakkal, valamint a styriaiakkal, karinthiaiakkal és krajnaiakkal szemben támadt és fenforgó határvillongásokat, a király Ő felsége minden igyekezetével, közremunkálásával kiegyenliti, elintézi és az elidegenitetteket visszaszerzi.
18. § Tizenkettedik feltétel. Hogy a békeegyességek Csehországgal és a többi szomszéd tartományokkal, meg Erdélylyel, a bécsi békekötés czikkelyeihez, meg az 1609-ik évi végzések 42-ik czikkelyéhez képest érvényükben maradjanak és azokat Ő felsége megtartja és az övéi részéről is megtartatja.
19. § Tizenharmadik föltétel. Hogy azokat, a melyeket az ország közbékéjének fönntartására, a háboru meg nem inditására és a külföldi katonák be nem hozására, az 1608-ik évi koronázás előtt kelt 2-ik czikkelyben elhatároztak, Ő felsége sértetlenül megtartja és mások által is megtartatja.
20. § Tizennegyedik föltétel. Hogy tekintettel a magyar nemzetnek az ausztriai ház és a király Ő felsége iránt eddigelő eléggé bőségesen kimutatott és a jövőre is kimutatandó őszinte szeretetére és jóindulatára: Borostyánkő, Kabold, Kőszeg, Fraknó, Kis-Marton és Szarvkő várakat és tartozékaikat, az ausztriaiaktól a királyi felség az ő közbenjárásával, segitségével és bőkezűségével végre-valahára ingyen kiszabaditsa és azokat az országlakóknak az ausztriai ház és a királyi felség iránt viseltető szives jóindulatukért visszabocsássa, minthogy a letünt idők oly hosszu folyamán azokból ugyis elég sok hasznot és jövedelmet huztak. Ha pedig az emlitett várakat az ausztriaiak ingyen visszabocsátani nem akarnák, akkor azokat az ideiglenes átruházási összeg letétele mellett kell visszaváltani és az 1608-ik évi 7-ik, meg az 1609-ik évi 62-ik czikkelyek értelmében az emlitett várak tartozékait Magyarország joghatóságának, törvényeinek és terheinek alárendelni.
21. § Tizenötödik föltétel. Hogy Lubló várát a tartozékaival és a tizenhárom szepesi várost (minthogy azokat a lengyelek az országnak és az országlakóknak igen nagy kárára és hátrányára tartják birtokukban; mert az országlakók közé nemcsak hogy semmivel adózni nem akarnak, hanem az országlakókkal szemben különféle bántalmakat és hatalmaskodásokat elkövetvén, Magyarországon törvényt állani és a vármegyék előtt megjelenni vonakodnak és minden szándékukat erőszakos kézzel keresztül viszik, a mely által, a mint látszik, Ő felsége tekintélyének is a legtöbbet ártanak) a királyi felség, a szentséges császári és királyi felségnél teendő közbenjárása mellett, azt a várat és tartozékait és az emlitett városokat kiszabaditani és az országhoz visszakapcsolni méltóztassék: miután az országlakóknak módjában van, hogy azokért az ideiglenes átruházási összeget letegyék.
22. § Tizenhatodik föltétel. Hogy a hajdu katonák, a kiknek a császári és királyi felségtől kiváltságaik vannak, azokat élvezhessék és a királyi felség uralkodása idején azokat megerősiteni méltóztatik.
23. § Tizenhetedik föltétel. Ő felsége biztositékot nyujt afelől, hogy a mig a szentséges császári és királyi felség legkegyelmesebb uruk életben van, addig a császári és királyi felség kifejezett és külön kegyelmes akarata és az országlakók egyetértése nélkül, az ország semmi kormányzásába bele nem avatkozik.
24. § Ezek azok a föltételek, a melyeket a királyi felség megválasztatása előtt elfogadni és megfelelő biztositó levéllel, királyi szava alatt megerősiteni, megkoronázása után pedig, uralkodása megkezdésével, általános törvénycikkelyekbe foglaltatni és kihirdetni méltóztatik.
25. § Mi tehát a nemes Magyarország és az ennek alája vetett részek összes karainak és rendeinek emlitett kérésére kegyelmesen hajolván, és szivünk jóakaró hajlamával nekik kegyelmesen kedveskedni akarván, az elől beiktatott összes czikkelyeket mindazokkal, a melyeket azokba egyenként befoglaltak, helyeseknek, kedveseknek és tetszőknek tekintvén, azokhoz királyi szives jóváhagyásunkat és hasonló beleegyezésünket megadtuk és azokat minden bennük foglaltakkal együtt elfogadtuk, jóvá- és helybenhagytuk és megerősitettük.
26. § És királyi szavunkkal igérjük, s a karokat és rendeket biztositjuk, hogy az összes előrebocsátottakat, uralkodásunk idejében, ugy magunk megtartjuk, mint a többi bárminő rendü és rangu hű alattvalóinkkal is megtartatjuk; a miképen hogy ezen diplománk erejével elfogadjuk, jóvá- és helybenhagyjuk és megerősitjük és róla fogadást teszünk.
27. § A melynek hitelére és bizonyságára ezt a levelet sajátkezüleg aláirtuk és saját pecsétünk reányomásával megerősitését elrendeltük. Kelt Pozsony szabad városunkban, az 1618-ik év május havának a tizenötödik napján.
