1622. évi V. törvénycikk

azoknak a fekvőjószágoknak a visszaadásáról, a melyeket az előző zavaros időkben korábbi és törvényes uraiktól és birtokosaiktól elvettek

Minthogy a karok és rendek, a szentséges császári és királyi felség kegyelmes értesitéséhez képest, valóban kézzelfoghatólag látják, hogy a béke és nyugalom az országlakók kölcsönös egyetértésétől és jóakaratától meg a közönséges igazság szeplőtelen megőrzésétől függ, ennek okáért, hogy ez az egyetértés fönnállhasson és napról-napra növekedhessék, ugyanazon karok és rendek mind a maguk jószántukból és a közönséges igazságszeretetéből, mind pedig és kiváltképen Ő szent felségének a kegyes és valóban atyai intelmeitől indittatva, az előrebocsátandóknak előrebocsátásával mit sem tartottak sürgősebbnek, mint azt, hogy legelsőbben és mindenekelőtt a fekvőjószágok visszaadásának legalázatosabb tárgyalásához fogjanak.