1622. évi VI. törvénycikk

a korábbi évek mozgalmaiban, akármiképen elvett és elfoglalt fekvőjószágok visszaadása módjáról és az ellenkezően cselekvők megbüntetéséről

És elsőbben is a karok és rendek beismerik, hogy jóllehet a nikolsburgi békekötés *  tartalmához képest, ugy az egyháziaknak, mint a világiaknak összes váraikat, meg bármely névvel nevezett fekvőjószágaikat, a melyeket a korábbi évek mozgalmai alatt előbbi uraiktól és birtokosaiktól elvettek és elfoglaltak, az ország visszaadása határidején még azokban a vidékekben is minden halogatás és ellenszegülés nélkül vissza kellett volna adni, a melyeket a szentséges császári és királyi felség, nagyméltóságu Bethlen Gábor római szent birodalmi herczegnek és erdélyi fejedelem urnak stb. átengedett: * 

1. § De mivel vannak némelyek, a kik az érintett békekötés épen oly üdvös, mint jogos záradékával mitsem törődve, egyáltalán minden adomány avagy ideiglenes átruházás nélkül, egyedül önhatalmukban és előre eltökélt önfejüségükben elbizakodva, az érintett mozgalmak tartama alatt, az olyanoktól elfoglalt fekvőjószágokat és birtokjogokat, a kik akkor Ő szent felségéhez, vagy az emlitett fejedelem urhoz szitottak még most is kezükben és birtokukban tartják és az ilyen elfoglalt fekvőjószágok uralmában magukat, némely követelések, sőt kierőszakolt és keresett bevallások és kötelezvények ürügye alatt állandósitani akarják:

2. § Ennek okáért ugyanazok a karok és rendek egyértelemmel elhatározzák, hogy bárkinek és bármiféle fekvőjószágait és ingatlan birtokjogait, meg határait, a melyeket ezek alatt a mozgalmak alatt az elmult 1619-ik év julius havának első napjától kezdve mostanig akár azok, a kik Ő szent felségének, akár pedig a mondott fejedelem urnak a pártján voltak, akárhol és akármelyik ország törvényei alatt állottak és még az emlitett fejedelemnek átengedett vármegyékben is bármely ürügy alatt, akár egyik a másiktól, akár kölcsönösen elfoglaltak: a korábbi uraiknak és birtokosaiknak, valamint az ilyen előbbi urak és birtokosok hátrahagyott törvényes örököseinek, utódainak és hagyományosainak azonnal és tettleg, sőt egyszerüen minden bizonnyal visszaadják és visszabocsássák; és a károsultaktól időközben kapott ilyen levelek örökre semmisek, erőt vesztettek és hiában valók legyenek.

3. § És ezenfelül az ilyen foglalók, az ország emlitett visszabocsátásának határidejétől, vagyis az Ur feltámadásának legközelebb mult ünnepétől az alább jelzett időig terjedőleg, az ilyen elfoglalt fekvőjószágokból bevett hasznokat és jövedelmeket is, összesen és egyenként, megtériteni kötelesek legyenek.

4. § A mely hasznokat és jövedelmeket (ha meg nem téritenék), a korábbi urak és birtokosok, az ilyen hatalmaskodásokról kelt 1608. évi 3-ik és 4-ik; az 1609. évi 29-ik; és az 1613-ik évi 23-ik czikkelyek értelmében szabadon kereshessék.

5. § Ez által azonban a karok és rendek annak utját állani nem akarják, hogy az olyan foglalók, a kik maguknak valamely jogot követelnek, azt a maga utján és módján az elfoglalt javak birtokán kivül kereshessék.