Egy másik dolog továbbá, a melyben a hü karok és rendek legkiváltképen helyén valónak tartják a határozatot:
1. § Hogy tudniillik visszatartsák azokat; a kik dölyfösségtől és nyugtalanságtól indittatva, a mozgalmak és zavargások támasztásától nem tartózkodnának, és a kik a törökökkel vagy bármely másokkal, alattomban vagy nyiltan veszedelmes egyezkedéseket inditanának, követségeket vállalnának, a törököket, tatárokat vagy bármely más nemzetet és népet az ország és a keresztyén tartományok veszedelmére ingerelni, lelkesiteni, buzditani, és behivni s az által a törvényes királynak és az országnak a veszedelmére lázadást, pártoskodást és fölkelést szitani merészelnének, vagy a kik a törököknek fegyvereket szolgáltatnának és a fő vagy a véghelyi kapitányok előleges tudta nélkül a török tartományokba mennének:
2. § Egyértelemmel elhatározták tehát, hogy a kiket a nyilvánvaló jelentésekből és jelekből ilyenekül tartanának, bármely méltóságu és kitünőségü emberek legyenek is, azokat a királyi fiscus kérésére, minden törvénykezési időszak mellőzésével, ügydöntőlegesen, egy megfelelő határidőre, a nádorispán ur és a tanácsosok meg az ország és a királyi tábla előkapható rendes birái elébe, az ügy megnevezése mellett, személyes megjelenésre perbe hivják.
3. § A kik, ha makacsságból személyesen meg nem jelennének, legott őket az örökös hütlenségben marasztalják és tettleg elmarasztaltaknak tekintsék. A nádor ur pedig ezt az itéletet, minden megfelelő eszközzel, mennél hamarább, kellőleg végrehajtsa és végrehajtással foganatosithassa.
4. § Ha pedig megjelennek ugyan, de magukat kellőleg menteni nem tudják, ez esetben a dolog minőségéhez képest, az ő mentségükre, egy megfelelő további határidőt tüzzenek ki és ha magukat kimenteni akkor sem tudnák, akkor a dolog valóságának földeritése után, ugyanazon hütlenség bünébe esetteknek kell tekinteni őket.
5. § Az országlakók pedig azt határozzák, hogy ennek a törvénynek az ereje a legközelebb tartandó országgyülésig maradjon meg.
