A véghelyekre átszökött jobbágyok és szolgák visszaállitására nézve az 1613-ik évi 36-ik törvénycikkelyt megujitják.
1. § És ezen felül elhatározzák, hogy ha két vagy három osztatlan állapotban levő testvér vonná meg magát a véghelyeken, a kiknek egyike zsoldos szolgálatot vállal, a többit (valamint a szolgákat is) az 1556-ik évi 31-ik czikkely értelmében megkeresett véghelyi kapitányok visszaállitani vagy felettük máskülönben, a szolgabiró és az esküdt ülnök jelenlétében törvényt szolgáltatni tartozzanak.
2. § Ha pedig törvényt tenni nem akarnának, az ilyen megszökött jobbágyok és szolgák dijának a kétszeresével, valamint az ilyen szolgáktól és alattvalóktól okozott károknak a megtéritésével lakoljanak, a melyet az alispánok a kapitányok fekvőjószágaiból és birtokjogaiból (minden jogorvoslat kizárásával) mulhatatlanul fölvegyenek.
3. § A véghelyeken katonai szolgálatot vállaló jobbágy örökségét veszitse.
4. § A ki pedig az ilyen alattvalók közül, a katonai szolgálattal fölhagyna, az a korábbi földesurhoz visszamenni tartozzék s az előirt módon őt ahhoz vissza is kell állitani.
