Végezetül a karok és rendek nagyságos Tieffenbach Rudolf, szabad báró urat, Mayrhoffen, Tintholz urát, a fenn tisztelt császári és királyi felségnek hadi tanácsosát, kamarását stb. önkéntesen és saját elhatározásukból;
1. § És mivel a császári és királyi szent felség, a mi legkegyelmesebb urunk az ország karainak és rendeinek nagyságos Sampach Zdenko urat, Pottenstein szabad báróját, Hodonin urát, az emlitett császári és királyi szent felség tanácsosát;
2. § Königsberg Lajos urat, Pernstein, Seebenstein és Schwartzenbach szabad báróját, Pottendorf, Schönberg és Mayrhoffen urát, a fenn tisztelt császári és királyi szent felségnek tanácsosát, kamarását és kiküldött kapitányát stb.
3. § És Rottal János szabad báró urat kegyelmesen ajánlani méltóztatott és magok is kérték, hogy őket ez ország társaságába, lakóinak és tagjainak befogadják:
4. § Ennélfogva tekintettel Ő felsége ajánlatára, de másfelől arra is, hogy az ország iránt teljesitett érdemeikről a karoknak csak a legjobbat jelentették s magukat a magyar haza hű, hasznos és jó polgáraiul ajánlják; az ország karai és rendei, azoknak sürgető felhivására, őket és örököseiket maguk közé befogadják és tőlük ez iránt a szokásos esküt kivették, biztosan remélvén, hogy igéretükhöz képest, a hazának mindig hűséges, hasznos és jó polgárai lesznek.
