A csavargóknak és rablóknak merészsége és gonoszsága megzabolázására és megfékezésére nézve, a kik a véghelyeken és egész országszerte rabolni és a törököknek meg a szomszéd tartományoknak a betörésre okot szolgáltatni és a békét fölzavarni szokták, az 1608-ik évi 2-ik törvénycikkelyt kell megtartani. Továbbá az 1618-ik évi 66-ik törvénycikkelyt is minden pontjaiban és záradékaiban megujitják s megtartását elrendelik.
1. § A szerteszét garázdálkodó tolvajokat, rablókat és minden másféle nyilvános gonosztevőket, a kik az utazó kalmároknak vagyona és élete ellen leselkednek, a nemesek és nem nemesek házaira törnek és azokat kinozzák, a földesurak, Mátyás király 1486-ik évi 48-ik törvénycikkelye értelmében, az alispánok megkeresésére, elfogni és kellőleg megbüntetni tartozzanak.
2. § Arra az esetre pedig, ha a földes urak ezt nem tehetnék, avagy megtenni vonakodnának, akkor az ispánok vagy az alispánok az 1548-ik évi 50-ik törvénycikkelyhez képest, minden negyedévben, az ilyen gonosztevők ellen, az összes főpap, báró és mágnás uraknak, nemeseknek, valamint a fiscusnak, meg a szabad királyi városoknak a fekvő jószágain; nemkülönben a véghelyeken és a kiváltságolt mezővárosokban nyomozásokat tartsanak.
3. § Hogyha pedig az ispánok és alispánok tisztükben hanyagok lennének, az ilyeneket a nádorispán ur az előtte történt bevádolás után az 1548-ik törvénycikkely értelmében megbüntesse.
4. § Az ilyenfajta közönséges gonosztevőknek, az 1546-ik évi 25-ik törvénycikkely erejéhez képest, a nemesi előjogok se szolgáltassanak a javukra; mert méltó dolog, hogy az a ki a hazának és a nemességnek szabadsága nyilvános megsértésétől nem irtózik, annak az elkövetett rossz tettekben az ország szabadságai se használhassanak.
5. § A csavargó nemeseket pedig, a kiknek fekvő jószáguk és lakásuk nincsen, és perbe sem idézhetők: az 1599-ik évi 36-ik törvénycikkelyhez képest, paraszt kézzel is elfoghassák, letartóztathassák és megbüntetés végett az ispán kezébe adhassák.
6. § Az ilyen gonosztevőknek az elbocsátóit és pártfogóit pedig az Ulászló második decrétuma 19-ik czikkelye és I. Ferdinánd 1527. évi 6-ik czikkelye meg az 1557-ik évi 23-ik törvénycikkely értelmében büntessék.
7. § De azok a nemes gonosztevők is, a kik gonoszságuk tudatában lakásaikat elhagyják, nehogy személyesen perbe hivhatók legyenek, ha megtalálhatók, akkor személyesen, ha pedig nem, akkor a fekvőjószágukból és korábbi lakásukból perbe hivatván, megjelenni és itéletüket elvenni tartozzanak.
8. § Ha pedig meg nem jelennének, akkor törvényesen levelesitvén, a levelesitő irat mellett, országszerte őket bárki szabadon üldözhesse és elfoghassa.
9. § Hogy pedig az utazóknak nagyobb biztonságáról gondoskodás történjék; az utakat az erdőkben és hegyekben az 1548-ik évi 49-ik, és az 1597-ik évi 45-ik törvénycikkelyek szerint ki kell szélesiteni.
