A szomszédos országokkal és tartományokkal a határjárásra és határigazitás véghezvitelére nézve, jóllehet eddig is igen számos törvénycikkely kelt, de mivel azokat végre nem hajtották, az ellentétek pedig naponként növekednek, azért a karok és rendek elhatározták, hogy az előrebocsátott ügyben az ország végzéseit, ugy mint az ezerhatszázhuszonkettedik évi ötvenhatodik czikkelyt, továbbá az ezerhatszáztizennyolczadik évi tizenkettedik czikkelyt és a tizenegyedik feltételt meg kell tartani.
1. § Biztosokul pedig kinevezik, egy részről Lengyelország, más részről Sáros és Szepes vármegyék felől: főtisztelendő Hosszutóty László urat, a szepesi káptalan prépostját; tekintetes és nagyságos gróf Alaghy Menyhért országbiró urat, Osztrosith Istvánt és Rákóczy Pált, melléjök Györffy Tamás, alországbirót, a nemesek közül pedig Péchy Zsigmondot, Hoffman Györgyöt; a királyi fiscus helyett Keczer Andrást, Kapy Lászlót, Usz Istvánt, Szentivány Mihályt és Palugyai Imrét.
2. § Morvaország felől: nagyméltóságu és főtisztelendő Thelegdy János, kalocsai érsek urat stb., nagyságos Czobor Imrét és Apponyi Balázst; és nemzetes Ordody Gáspár, királyi személynöki itélőmestert. Szlavniczai Sándor László, királyi táblai ülnököt és Dávid Jánost.
3. § Szilézia felől: Főtisztelendő Dávid Pál, pécsi püspök urat, nagyságos Illyésházi Gáspárt, Osztrosith Jánost; nemzetes Trstyánszki Gáspár alnádort, Kereszthury András nádori itélőmestert, Bossány Mihályt és Petróczy Pált.
4. § Ausztria felől: főtisztelendő Lósy Imre választott váradi püspök urat; tekintetes és nagyságos Pálffy István, gróf Nádasdi Pál, Cziráky Mózes személynök, Amadé Leonárd urakat; nemzetes Szántóházy Ferencz, királyi személynöki itélőmestert és Horváth Bálint, Sopron vármegyei alispánt.
5. § Egy részről Horvátország, más részről Stájerország és Karinthia közt, egész a tengerig: főtisztelendő Domitrovich Péter zágrábi püspök urat, továbbá tekintetes és nagyságos gróf Bánffy Kristóf urat, nagyságos Konsky Gáspárt; nemzetes Patachich Istvánt, Szlavonország itélőmesterét, Petthő Gergelyt, Mikulich Tamást, Tompa Miklóst; a királyi ügyek igazgatója vagy helyette, a fiscus nevében, egy itélőmester mindenütt jelen lévén.
6. § Azok helyett pedig, a kik időközben távol lennének vagy elhalnának, Ő felsége vagy a nádorispán ur más alkalmas személyeket válaszszon.
7. § És az itélő leveleket, a melyeket ilyen ügyekben eddig késziteni szoktak, méltóztassék Ő felsége ugyanezen biztos urak utján végrehajtással foganatosittatni.
