1625. évi XXXIX. törvénycikk

a verendő magyar apró pénz ligájáról, forgalmáról és elfogadásáról; továbbá az aranyok és tallérok teljes értékéről és arról, hogy az országból az aranyat és ezüstöt ki ne vigyék

Nemcsak a szegény népnek, hanem csaknem minden renden levő embereknek, a pénz változásából eredő kárai, az élelmiszerek és egyéb dolgok szükének meg a nagy drágaságnak megszüntetésére, a karok és rendek Ő felségének kegyelmes hozzájárulásával elhatározzák:

1. § Hogy a magyar pénzt ezutánra öt latos értékben és olyan sulyban verjék, a melyben Rudolf császár idejében verték; a mostani selmeczi apró pénz pedig (a melynek a verése tettleg megszünjék), az ezután verendő pénznek a felét tegye.

2. § A karok és rendek pedig alázattal megkivánják, hogy Ő felsége az 1608-ik évi 10-ik törvénycikkelyhez, meg kegyelmes elhatározásához képest intézkedni méltóztassék az iránt, hogy a magyar pénzt, az Ő felsége szomszédos tartományaiban is abban az értékben fogadják el, a melyben tudniillik az országban forog.

3. § Egyelőre elhatározván, hogy az aranyokat kétszáz, a jó és igaz sulyu ezüst tallérokat pedig százhusz magyar dénárban országszerte mindenütt elfogadják.

4. § Az országból az aranynak és ezüstnek kivitele az 1622-ik évi 77-ik törvénycikkelyben megszabott büntetés alatt tiltva legyen.