1625. évi LVIII. törvénycikk

a földes urak, a szőlők, szántóföldek és kaszálók becslését mikor és miképen eszközölhessék?

A karok és rendek ugy értesülnek, hogy a szőlők becslésére és azok tulajdonának némely földes urak részéről való megszerzésére nézve, két nagy helytelenség kapott lábra.

1. § Az egyik az: hogy az ilyen becsléseket igen sokan akkor szokták eszközölni, a mikor a szüret már közeledik.

2. § A másik pedig az: hogy az ilyen becslésekhez, sem a szolgabirákat az esküdt ülnökökkel, sem pedig a szomszédokat meg nem hivják; hanem csak a saját jobbágyaikkal végzik a becslést.

3. § Ennek okáért megállapitják, hogy jövőre az ilyen szőllőknek a becslése Szent Gergely pápa napja után semmiképpen se történjék, hanem csakis azt a napot megelőzőleg és az is mind a két érdekelt félnek a kellő időben való értesitése mellett legyen megengedve.

4. § Továbbá, hogy az ilyen becsléshez, a hol a helyi szokás ugy kivánja, a szolgabirót az esküdt ülnökével együtt, meg a szomszédokat és határosokat is meg kell hivni; de a hol ez szokásban nem volt, a szolgabirót és esküdt ülnökét ezután sem kell meghallgatni.

5. § Ekképen a becslés megtörténtével a földesurak a területükön fekvő szőlőket, azoknak a becsü összegét, jó és az országban forgalomban levő pénzzel kifizetvén, maguknak tulajdonul megszerezhetik.

6. § A mit az irtványföldekre és kaszálókra nézve is meg kell tartani.