Hogy pedig a nyolczados törvényszékek, a meghatározott időkben (a mire Ő felsége kegyelmesen figyelmeztet) Ő felsége parancsára ugy Magyarországon, mint Szlavoniában folytathatók legyenek, minthogy az ezerhatszázhuszonötödik évi ötvenegyedik és az ezerhatszázharminczadik évi negyvenötödik törvénycikkelyben kinevezett főpap urak és ülnökök közül nehányan vagy elhaltak vagy előléptek, ezeknek helyére:
1. § Az ország felső részeiben a királyi tábla egyik főpapjául nagyon tisztelendő Cseh János, mizslei prépost urat, a tisztelendő egri egyházi káptalan olvasó-kanonokját; a királyi tábla báróiul nagyságos Tököly István és Keglevich Miklós urakat; a felebbezésekhez a nagyméltóságu nádor ur mellé: főtisztelendő Lósy Imre, egri, Hoszszutóthy László, váradi és Draskovich György, váczi püspök urakat, továbbá nagyságos Melich György urat nevezik meg:
2. § Nemkülönben az ország Dunán inneni és tuli részeiben: főtisztelendő Líppay György, veszprémi püspök urat, valamint tekintetes és nagyságos gróf Batthyány Ádámot.
3. § És mivel az ország felső részeiben a királyi táblának nemes ülnökei mindnyájan elhaltak, a karok és rendek Ő felségét alázattal kérik, hogy azok helyébe idejekorán alkalmas személyeket kijelölni sziveskedjék.
4. § És ugy a főpap és mágnás uraknak, mint az ülnököknek is a szokásos dijakat a kincstárból kiszolgáltassák:
5. § A távollevők helyébe a nádor ur másokat helyettesithessen.
6. § Továbbá alázattal kérik Ő felségét, hogy a nyolczados törvényszékeket az emlitett határidőkben és helyeken, a maga idején, előzetes kihirdetés mellett, legalább hat hétre kitüzni méltóztassék.
7. § A rövid törvényszékeket azonban az ország nádor ura Ő felsége előzetes tudtával, királyi helytartói hatalmánál fogva kitüzhesse.
