Habár némely szabad királyi és bányavárosok bizonyos kihágásaira nézve vannak uj és ugyszintén régebbi végzések is, mégis mivel ugy találják, hogy azok ellenére nemcsak a régi visszaélésekben megmaradnak, hanem azokat még ujakkal is tetőzik;
1. § Megállapitották, hogy jövőre az ezerötszázhatvanharmadik évi hatvankettedik, az ezerhatszáznyolczadik évi koronázás előtti tizenharmadik és az ezerhatszázkilenczedik évi negyvennegyedik czikkelyek ellenére, az azokban házakat vásárolni szándékozó urak és nemesek elébe semminemü akadályokat ne görditsenek, vagy tőlük kötelezvényeket kicsikarni ne merészeljenek, se azokat, a kiknek már régóta házuk van, a többi polgártársukénál nagyobb, sőt magukat a polgártársakat is tulságos és a taksát, meg a nyilvánvaló szükségleteket messze felülmuló kirovásokkal ne terheljék.
2. § Továbbá azokon a borokon kivül, a melyeket a város területén, vagy másutt olyan helyeken termeltek, a honnan azokat a többi polgárok is szabadon bevihetik, az ilyen uraknak és nemeseknek házi szükségleteikre a bárhol termelt gabona és bor bevitelét megengedni tartozzanak; mindazáltal úgy, hogy magok is a polgári terheket és adózásokat hordozzák: házaikért, polgári javaikért, valamint a polgártársaiknál csinált adósságaikért a polgári hatóság előtt felelni tartozzanak; a melyeknek teljesitése esetén ez személyük és fekvőjószágaik felett semmi joghatóságot se gyakoroljon.
3. § A szabad királyi mezővárosokban pedig azoknak a nemeseknek, a kiknek szabad és polgári házuk van vagy nincsen, szabad és nem szabad szőlőikben bárhol termett boraik bevitele szabad legyen.
4. § Végül ezeknek a városoknak, az adózások és felkelések tekintetében a közönséges statutumok ellenére szabadságokat és mentességeket semmi módon sem engedhetnek: az engedettnek pedig (a milyen Kassa és Eperjes városoknak ez ideig adott kiváltságos mentessége) se ereje, se hatalma ne legyen.
