Jóllehet az ország különböző végzéseiben és legujabban az idézett ezerhatszáztizennyolczadik évi harminczharmadik törvénycikkelyben is gondoskodtak arra nézve, hogy a véghelyek kapitányai és tiszttartói hivatalvesztés alatt, a földesuraknak és szabad városoknak fekvőjószágaiba és joghatóságába beavatkozni ne merészeljenek: de minthogy mindezek ellenére Ő szent felsége véghelyeinek e kapitányairól és tiszttartóiról azt hozzák fel, hogy ugy Szlavonország véghelyein, mint az adriai tengernek Zeng körül levő kikötőiben, nem csak régen, hanem a közelébb mult időkben is az egyházi és világi földesurak és szabad városok fekvő jószágait és jövedelmeit elfoglalták, elszakitották és maguknak eltulajdonitották:
1. § Azért megállapitották, hogy a dolog valóságának felderitése mellett mindazokat, a melyeket az emlitett módon elfoglaltak és elszakitottak, törvényes uraiknak, az előrebocsátott biztos urak közbenjöttével (valamint a Kőrös-Vásárhely vára közül a Trem és a cherstveczi szent Péter birtokokban lakó egy telkes nemeseknek is, a kiket annak a helynek kapitánya az ország törvényei és joghatósága alól elvont s jobbágyság állapotába igázott, az ősi szabadságukat) visszaadják.
